Sav-bázis egyensúly: divattéma vagy tudomány?
A sav-bázis egyensúly jelentősége egészségünk megőrzésében
Mostanában divat „lúgosítani” – de azért nem árt érteni, miről is van szó a háttérben?
Mit jelent a pH?
Szervezetünk minden téren harmóniára törekszik. A kémhatás tekintetében ezt a harmóniát a sav-bázis egyensúly biztosítja. A pH számszerűsítve jellemzi a kémhatást.
A pH skála értékei 1-től 14 –ig terjednek, ahol a 7-es érték a pH semleges pont.
7,35 pH alatti értéket: savas (acidózis),
7,45 pH feletti értéket: lúgos (alkalózis) tartományhoz sorolják.
Sav-bázis egyensúly
A sav-bázis egyensúly a szervezetben zajló önszabályozó folyamatoknak köszönhető. Bár a savak és a bázisok abszolút mennyisége pillanatról pillanatra változik, a pH-érték a különböző szervekben és szövetekben, továbbá a vérben mégis szűk határok között mozogva közel állandó marad. Ezt az állandósságot a szervezet a puffer-rendszerekkel igyekszik biztosítani.
Puffer
Meghatározás: egy sav és a hozzá tartozó bázis jellegű anyag keveréke
Feladata: a pH érték állandó szinten tartása
Hatás: megfogni a fölösleges savakat (és bázisokat)
FONTOS! A puffer-rendszerek kapacitása véges, azaz nagy mennyiségű sav hozzáadásával kimerül a rendszer kapacitása, valamint további sav hozzáadása pedig jelentős pH változást okoz.
Túlsavasodás
Ha a puffer-rendszerek kapacitása kimerült, a szervezet egyensúlya kibillen a savas irányba, azaz túlsavasodhat.
A vér pH tartós savas irányú eltolódása összefüggésbe hozható például a vesekő, a csontritkulás, a köszvény kialakulásával. (Ettől meg kell különböztetni az akut pH-változásokat, amelyek rendkívül ritkák, és mivel életveszélyes állapotot jelentenek, intenzív orvosi beavatkozást igényelnek.)
Szöveteink, illetve szerveink lokálisan más-más pH-n működnek optimálisan. Például míg a gyomornedv igen erős sav (pH=1,2-3), a bélnedv bázikus kémhatású (pH=8).
Savas-e a savanyú?
Az anyagcserében savasítóan ható anyagok nem feltétlenül savanyú ízűek is! Például a citrom, noha igen savanyú, összetételéből levezethetően bázikus (lúgos) irányba tolja a vér kémhatását. A megtévesztő hatás oda vezethető vissza, hogy míg a savanyú íz érzékelésére képesek vagyunk, addig a lúgos hatást nem tudjuk az ízlelőbimbóinkkal érzékelni.
Táplálkozás
A mai táplálkozásban Közép-Európában kb. napi 50-100 mmol felesleges savat veszünk magunkhoz. (60 mEq napi sav felesleg esetén ajánlott bázikus ásványi anyagok citrát sóinak bevitele - ilyen a BASICA termékcsalád.)
A sav-bázis háztartás szempontjából nem kell szélsőségesen korlátozni a savasító élelmiszerek fogyasztását, inkább az a fontos, hogy a fehérjék hatását gyümölccsel-zöldséggel, salátákkal kompenzáljuk. Pl.: 10 dkg hús kiegyenlítéséhez 40 dkg zöldséget kell fogyasztani. Sajnos jellemző, hogy ezek helyett inkább kenyeret, tésztákat eszünk feleslegesen nagy mennyiségben, noha tudjuk, hogy nem szolgálják egészségünket.
Nem mindenki akarja, vagy tudja azonban táplálkozását lényegesen megváltoztatni. A savkiegyenlítésre ez esetben akkor van lehetőség, ha bázikus hatású étrend-kiegészítőket veszünk magunkhoz. Ezek közül is a CITRÁTOKat tartalmazókat tartják élettanilag a legelőnyösebbeknek. Ilyenek a BASICA termékcsalád tagjai.
Forrás: Prof. dr. Jürgen Vormann és dr. Cseuz Regina Lúgosítás – A sav-bázis egyensúly jelentősége egészségünk megőrzésébencímű munkája. Ide kattintva letölthető!